Gergye Krisztián Társulata: Gaia

MU Színház, 2009. november 27. és 28. 20:00

– kortárs  báb-tánc-színház –

 fotó: Dusa Gábor
fotó: Dusa Gábor

Főszereplő – bábművész: Tárnok Marica
További szereplők: Gresó Nikoletta és a bábok
Jelmeztervező: Béres Móni
Smink, maszk: Károlyi Balázs
Produkciós asszisztens: Trifonov Dóra
Dramaturg: Miklós Melánia
Koreográfia: Gergye Krisztián
Koreográfia, rendezés: Gergye Krisztián, Tárnok Marica

A GAIA című darab egy összművészeti előadásban megelevenedő archaikus őskép, egy személyes teremtésmítosz, jelenlét-rituálé, vallomás-színház, körtánc, haláltánc, cirkuszi attrakció, stand up comedy, sit down tragedy, peepshow, tánc-show. A mai kor életjelenségeivel, gesztusaival, közhelyeivel és idioszinkráziáival fűszerezett ironikus drámajáték és groteszk humor-est.

„Haragvó istennő, groteszk komédiás, mesemondó asszony, bábos (mint rendesen), hivalkodó ledér, despotikus felnőtt és kíváncsi gyerek, nem nélküli, dermesztő lidérc és csábos óriásnő: Tárnok Marica mesterien bújik egyik bőrből a másikba, szerepből szerepbe. De mese nincs: tőle magától tudjuk meg, hogy maga a mese elveszett-elcsenték. Pótlék lenne hát mindez? Mesebehelyettesítés? A „mi lett volna, ha", a szobamélyi, magányos ábrándok, a frivol provokáció, a bevállalás és az azon messze túli lélekállapot képei sorakoznak előttünk. (...)

A hús gyönyörét, terhét, a testet mint maszkot, a (báb)játékos magányát, önmagáról szőtt álmait, magáról szóló, titkos meséit mutatja a Gaia: egy idő után már Tárnok Marica dús, rengő idomaira is mint jelmezre nézünk. A nagy, párnás test kockázatkedvelő humor forrása is gyakorta. (...) A színlap jó szórakozást kíván, s egyfelől van mihez: Tárnok Marica vérbeli komédiás. (...) ha kell, mutatványosbódéba képzeli magát: féktelen (fekete) humorral kajánkodik és provokál. Ha kell, „leveti" bőrét, testéről a vaskos (olykor egészen meghökkentő játékokkal szinte önálló életre keltett) párnákat. Neccharisnyában, bugyiban, melltartóban áll előttünk, s figyelmünket roppant erővel, kérlelhetetlenül kormányozza feltárt idomairól az arcára, elhangzó szavaira.“ (Halász Tamás, Színház)

Támogató: OKM