Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza
Petőfi Sándor: Tigris és Hiéna
2013. december 2. 19 óra
Bárka Színház
170 perc,
magyar nyelven
Fotó: Kundri Tamás
Szereplők:
Saul, földönfutó: Vaszkó Bence
Borics, Galícia fejedelme: Vicei Zsolt
Predszláva, Borisz és Saul anyja: Szabó Márta
II. (Vak) Béla, Magyarország királya: Fellinger Domonkos
Ilona királyné, a felesége: Széles Zita
Sámson, zsoldos: Schlanger András
Judit, Borics felesége: Jenei Judit
Sülülü, bolond II: Béla udvarában / Göndör, magyar úr: Vízkeleti Zsolt
Milutin, szolga Borics házában/Vas, magyar úr: Rák Zoltán
Géza, Ilona kisfia/ Dengez, magyar úr: Nagyidai Gergő
Tivadar, magyar úr: Varga Balázs
uracsok, léhűtők, összeesküvők, egy börtönőr, békétlenek, alkoholisták és katonák: Belme Bence, Jakab Attila, Joó Tibor, Kövesdi Attila, Riczu Zoltán
Dramaturg: Sediánszky Nóra
Látványtervező: Vereckei Rita
Koreográfus: Vámosi Judit
Ügyelő: Kováts István
Súgó: Kovács Katalin
Rendezőasszisztens: Fülöp Angéla
Rendező: Koltai M. Gábor
Szövegváltozat:
Peer Krisztián, Sediánszky Nóra, Koltai M. Gábor
A gyakran közösen dolgozó Sediánszky Nóra dramaturg és Koltai M. Gábor rendező Peer Krisztián költő segítségével állította színpadra a magyar költőforradalmár, Petőfi Sándor egyetlen drámai művét, a Tigris és hiénát. A nyíregyházi színház komolyan vette a klasszikusok kortárs formában való bemutatását, és olyan alkotókat kért fel erre, akik valóban képesek mai nyelven fogalmazva megmutatni régebbi korok értékes drámáit.
Magyarországon járunk, az 1130-as években, az Árpád-házi királyok uralkodásának egy zaklatott, trónviszályoktól gyötört periódusában, II. (Vak) Béla uralkodásának idején. A dinasztia testvérháborúkkal tarkított krónikája megfelelő alapanyagot kínált Petőfinek egy összetett, izgalmasan morbid emberi és társadalmi viszonyrendszer megrajzolásához.
Másfél évtizeddel korábban Könyves Kálmán király uralkodását (1095-1116) beárnyékolta a hatalomért folytatott szüntelen harc öccsével, Álmos herceggel (a későbbi Béla király apjával). E harc sokadik fellángolásakor Álmos herceget és hét év körüli kisfiát a király parancsára megvakították, hogy az uralkodásra alkalmatlanná tegyék. Később, miután Kálmán fia, István utód nélkül halt meg, mégis a megcsonkított, fiatal herceg lépett trónra. Szerb feleségével, Ilonával gyakorlatilag társuralkodókként irányították az országot. Neki is rendszeresen meggyűlt azonban a baja egy apjához hasonló-an szívós és konok trónkövetelővel, Borisszal vagy Boriccsal, Galícia hercegével. Borics, Kálmán király második feleségének, Eufémia orosz hercegnőnek (a darabban Predszláva) a fia volt, akit azonban Kálmán soha nem ismert el sajátjának, mivel édesanyját még a kisfiú megszületése előtt hűtlenség miatt eltaszította, és hazaküldte Kijevbe.
A cselekmény idejére Béla király országlását belső és külső ellenségek egyaránt fenyegetik. Egyrészt sokan még most is uralkodásra alkalmatlannak tartják a megvakított királyt, és az Árpád-ház Álmos-féle ágának követelnék a trónt, másrészt Borics herceg és anyja sereget toboroz, hogy lerohanják a viszályoktól szétszabdalt országot...
Válogatói széljegyzet, avagy MIÉRT a Tigris és hiéna?
“Az alkotók nem átírják, hanem helyzetbe hozzák Petőfi Sándor 19. századi szövegét, a legkortársabbnak ható szövegek közül a legélesebbek, például a főurak hazaárulózása, vagy a király és a királyné beszéde a gyűlésen, az bizony Petőfi, úgy, ahogyan 1846-ban megírta. A magyar megosztottság a kelet és nyugat közötti, hol csatlakozni, hol harmadik utat keresni vágyó, magányos és harcra kényszerített (avagy a harcot magára kényszerítő) létezés átka, úgy tűnik, része az örök körforgásnak, és az előadás ezt érzékletesen ábrázolja. A Tigris és hiéna nyíregyházi előadása nem tökéletes előadás, de mind társadalmi, mind művészi tekintetben az a típusú produkció, amely miatt érdemes állami színházat érdemes fenntartani. Érdemes a számsort ízlelgetni: 1130 (a cselekmény ideje), 1846 (a dráma keletkezésének éve), 2013 (az előadás éve) – és figyelni a haladást. Már ha lenne.” (Ugrai István)
“Koltai M. Gábor rendezésében legjobb a vad szenvedélyek lefagyasztása. A hűtlensége miatt elűzött királyné, fiai és azok apja hatalmas jégtömbként hordják magukban az egymás iránti gyűlöletet. A trónviszály szítása, árulásaik és leleplezéseik csakis egymás ellen irányulnak. A rémdráma rémbohózattá válik, de nem a szenvedélyek szokványosan gúnyolódó túljátszása révén, hanem éppen elrejtésük által. Petőfi hősei amúgy is nyíltan beszélnek, nem titkolják gonoszságukat, fennhangon vallanak galád szándékaikról. Nincs mit leleplezni rajtuk, jellemük jobban megmutatkozik, ha szenvedélyeiket természetes magatartásként viselik.” (Zappe László, Népszabadság)
Jegyvásárlás
http://www.barka.hu/hu/jegy-info.html
További információk:
http://moriczszinhaz.hu/index.php/musor/eloadasok/tigris-es-hiena
Kritikák:
http://7ora7.hu/programok/tigris-es-hiena-2/nezopont
http://nol.hu/kult/20130527-pango_tango
http://www.szon.hu/hienak-a-kortalan-romkocsmaban/2260973